Alois ARNEGGER

Alois Arnegger művészeti tanulmányait a híres bécsi Képzőművészeti Akadémián végezte olyan neves tanárok irányításával, mint Robert Russ és August Eisenmenger. Kiváló tájképfestői képességei hamar elismerést váltottak ki belőle a művészeti életben. Pályafutása első éveiben különösen az osztrák tájképek ábrázolásának szentelte magát, beleértve a fenséges Alpokat és a festői bortermelő falut, Senftenberget, ahol szívesen töltötte nyári vakációit. Az idilli Hinterbrühl, hat gyermeke közül négynek – Gottfried (1908), Maria (1909), Auguste (1912) és Ernest (1917) – szülőhelye szintén ihletforrásként szolgált számára.

Az 1920-as években tett kiterjedt olaszországi tanulmányutakat követően Arnegger alkotói érdeklődése egyre inkább a mediterrán tengerparti tájakra irányult. Művei olyan helyek iránti rajongásáról tanúskodnak, mint Nápoly, Capri és San Remo, amelyeket mesteri ecsetvonásokkal és hangulatérzékkel örökített meg.

Korának néhány más tájképfestőjéhez hasonlóan Arnegger arra törekedett, hogy megnyugtassa az iparosodás és a háborúk sújtotta társadalmat. Megpróbálta feléleszteni az érintetlen természet és az érintetlen világ iránti vágyakozásukat, gyakran az úgynevezett „alpesi romantika” formájában. E törekvése révén végül jelentős hírnévre tett szert.

Alois Arnegger 1963-ban, 84 éves korában halt meg Bécsben. Fia, Gottfried Arnegger (1908-1943) szintén követte a család művészi útját, és festőként is nevet szerzett magának.