Alphonse Marie Adolphe DE NEUVILLE

Alphonse de Neuville 1836. május 31-én született Saint-Omerben, Pas-de-Calais megyében, és 1885. május 20-án halt meg Párizsban. Híres francia csatafestő volt, aki katonai jelenetek lenyűgöző ábrázolásairól volt ismert.

A jómódú családból származó Neuville előbb elvégezte iskoláit, majd 1856-ban a bretagne-i Lorientban lévő haditengerészeti akadémián kezdett mérnöki tanulmányokat folytatni.

Tanulmányai során azonban erős érdeklődést mutatott a festészet iránt, és a neves festő, François-Édouard Picot tanítványa lett. Az ő közvetítésével később lehetőséget kapott arra, hogy Eugène Delacroix műtermében tanuljon. Neuville 1859-ben debütált festőként a Párizsi Szalon egyik kiállításán a krími háború egyik epizódját ábrázoló festményével.

Tanulmányaival és első festői sikereivel párhuzamosan Neuville számos illusztrációt készített olyan kiadók számára, mint Calman Lévy és Pierre-Jules Hertzel. A szerzők között, akiknek illusztrált, olyan nagyságok voltak, mint Alexandre Dumas, Jules Verne és François Guizot.

Miután mérnök-tisztként részt vett a francia-porosz háborúban, Neuville egyre inkább művészi tevékenységének szentelte magát. Különösen a háború után volt nagy kereslet rá, mint csataképfestőre, és olyan művészekkel együtt, mint Ernest Meissonier és Edouard Detaille, a „francia drámának” tekintett Franciaország erkölcsi megújulásának szimbólumaként tekintettek rá. Műveit, amelyek gyakran hazafias stílust követtek, később a katonai propagandához való jelentős hozzájárulásnak tekintették.

Neuville pályafutásának egyik csúcspontja a „Biwak Le Bourget falu előtt az 1870. december 21-i csata után” című festménye volt, amelyet 1872-ben állítottak ki a Párizsi Szalonban, és amely nagy hírnevet hozott neki.

Alphonse de Neuville 1885-ben, nem sokkal 49 éves kora előtt halt meg Párizsban. Sírját a Montmartre-i temetőben a művész mellszobra és a „Franciaországot sirató” szimbolikus nőalak díszíti, mindkettő Francis de Saint-Vidal (1840-1900) műve.