Franz BARBARINI

Franz Barbarini 1804-ben született Znojmóban és 1873. január 20-án halt meg Bécsben. Osztrák tájképfestő, metsző és metszőművész volt, akinek művei művészi minőségükről és a természet realista ábrázolásáról voltak ismertek.

Barbarini 1824-ben kezdte művészeti képzését a bécsi Képzőművészeti Akadémia szobrásziskolájában, ahol J. N. Schaller és J. Kempel irányítása alatt tanult. Ezzel párhuzamosan arany- és ezüstgyárosoknak dolgozott vésnökként. E kezdeti szobrászati munka után azonban Barbarini úgy döntött, hogy teljes egészében a tájképfestészetnek szenteli magát.

Pályafutása során Barbarini számos tanulmányutat tett az osztrák, svájci és bajor Alpokban, ahol ihletet merített műveihez. Realisztikus olajfestményeket, akvarelleket, rajzokat és metszeteket készített, amelyek az alpesi táj szépségét és sokszínűségét örökítették meg.

Franz Barbarininek művészcsaládja is volt, hiszen fiai, Gustav Barbarini (1840-1909) és Emil Barbarini (1855-1933) szintén festőként tevékenykedtek. Művészi örökségük folytatta apjuk hagyományát, és hozzájárult az osztrák művészeti táj sokszínűségéhez.