Ivo SALIGER

Ivo Saliger 1894. október 21-én született Königsberg-Wagstadtban, Morvaországban, és 1987. január 14-én halt meg Bécsben. Osztrák festő és metszőművész volt, aki időnként az Ovid Seralgi álnevet használta.

Saliger már fiatalon felfedezte a művészet iránti szenvedélyét. Miután családja Olmützbe költözött, első festőleckéit Olmützben és Bécsben kapta, majd gimnáziumokba járt. 1908-tól Bécs volt az állandó lakhelye. Itt kezdte meg tanulmányait a Graphische Lehr- und Versuchsanstaltban Ludwig Michalek mellett, majd 1912-től 1917-ig a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta Rudolf Jettmar és Ferdinand Schmutzer mellett. Saliger már 1913-ban különböző kiállításokon mutatta be munkáit, többek között a bécsi Künstlerhausban.

Tanulmányai befejezése után Saliger rövid ideig Michalek asszisztenseként dolgozott a Graphische Lehr- und Versuchsanstaltban. Később szabadúszó művészként élt Bécsben. 1930-ban a párizsi „Academie moderne”-ben folytatta tanulmányait, hogy tökéletesítse olajfestészetét és a női akt ábrázolását. Műveit Bécsben, valamint Párizsban és Grazban is nagyra értékelték, és 1933-ban a „Morgenbad” című festményéért Graz város kitüntetését kapta meg.

Saliger 1936-ban illegálisan belépett az NSDAP-ba, 1938-ban pedig rendes taggá vált. Festményei nagyon népszerűek voltak a nemzetiszocialisták körében, és 1937 és 1944 között szerepeltek a Nagy Német Művészeti Kiállításokon.

Saliger 1945 utáni művészi munkásságáról keveset tudunk. 1987-ben halt meg Bécsben vagy valószínűleg Bad Goisernben, és a Hernals temetőben temették el.

Saliger női aktok és csoportképek, valamint tájképek és portrék ábrázolásáról volt ismert. Néhány korai művén orvosi témák szerepelnek, valószínűleg nővére leukémiája hatására. Később gyakran merített a görög-római mitológia jeleneteiből, és modern elemeket is beépített, amelyek zavarba ejtő hatást kölcsönöztek műveinek. Festészeti stílusa azonban gyengévé, színpalettája pedig viszonylag unalmassá vált, amikor meghajolt a náci művészetpolitika esztétikai normái előtt, és figyelmen kívül hagyta a modernizmus vívmányait.