Leberecht Lortet

Leberecht Lortet (vagy Lortel) francia tájképfestő volt, aki 1828. április 30-án született francia szülők gyermekeként Heidelbergben (Baden-Württemberg, Németország). Élete nagy részét Lyonban (1848-tól 1861-ig) és környékén élte le. 1901. november 6-án halt meg a franciaországi Oullins-ban (Rhône, Franciaország).

Alexandre Calame tanítványa volt Genfben, Lortet 1858-tól a lyoni szalonban állított ki, majd 1859 és 1870 között részt vett a párizsi szalonban. Gabriel Loppéhoz hasonlóan ő is a hegyvidéki tájképekre specializálódott, és nagyszámú megrendelőre talált az angolok körében, akik akkoriban fedezték fel az új sportot, a hegymászást. Ez a termékeny művész életét a hegyek festésének szentelte: hófödte csúcsok, fenyőkkel körülvett zöld rétek és árnyas tavak. Beceneve „az Alpok festője” volt. Festményei ma Lyon, Strasbourg, Montpellier, Genf és Bern múzeumaiban, valamint számos magángyűjteményben láthatók.