{"id":7527,"count":0,"description":"Ludwig von Hofmann (* 1861. augusztus 17. Darmstadt; \u2020 1945. augusztus 23. Pillnitz, Drezda mellett) jelent\u0151s n\u00e9met fest\u0151, grafikus \u00e9s formatervez\u0151. Hat \u00e9vtizeden \u00e1t alkotott m\u0171vei a szimbolizmus \u00e9s a szecesszi\u00f3 elemeit \u00f6tv\u00f6zik, \u00e9s m\u00e1s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatok hat\u00e1sait is mutatj\u00e1k, a historizmust\u00f3l az \u00fajobjektivit\u00e1sig. Hofmann az \u201e\u00daj Weimar\u201d mozgalom egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je volt.\n\nKarl Hofmann porosz \u00e1llamf\u00e9rfi fia volt, aki 1872 \u00e9s 1876 k\u00f6z\u00f6tt a hesseni nagyhercegs\u00e9g minisztereln\u00f6ke volt, majd 1882-ben a Bismarck-kabinet kereskedelmi miniszterek\u00e9nt \u00f6r\u00f6k\u00f6s nemesi rangra emelkedett. Nagyb\u00e1tyjai Rudolf \u00e9s Heinrich Ferdinand Hofmann fest\u0151k voltak.\n\nHofmann 1883-ban kezdte meg tanulm\u00e1nyait a drezdai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n, majd Ferdinand Keller mellett folytatta k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t a karlsruhei m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1n. 1889-ben a p\u00e1rizsi Acad\u00e9mie Julianban tanult, ahol olyan francia m\u0171v\u00e9szek hat\u00e1sa alatt \u00e1llt, mint Pierre Puvis de Chavannes \u00e9s Paul-Albert Besnard.\n\n1890-t\u0151l Hofmann szabad\u00fasz\u00f3 m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt dolgozott Berlinben, \u00e9s tagja volt a \u201eTizenegyek csoportj\u00e1nak\u201d, amelyhez Max Klinger \u00e9s Max Liebermann is tartozott. 1894 \u00e9s 1900 k\u00f6z\u00f6tt sok id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt R\u00f3m\u00e1ban \u00e9s a Fiesole melletti vill\u00e1j\u00e1ban, ami alak\u00edtotta m\u0171v\u00e9szi elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t egy modern \u00c1rk\u00e1di\u00e1r\u00f3l. Hofmann 1895-t\u0151l sz\u00e1mos illusztr\u00e1ci\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett a \u201ePan\u201d c\u00edm\u0171 szecesszi\u00f3s magazin sz\u00e1m\u00e1ra. Az 1896-os berlini nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son kis arany\u00e9rmet kapott, 1898-ban pedig a \u201eBerliner Secession\u201d tagja lett. 1899-ben feles\u00e9g\u00fcl vette unokatestv\u00e9r\u00e9t, Eleonore Kekul\u00e9 von Stradonitzot.\n\nHofmannt 1903-ban a weimari nagyhercegi m\u0171v\u00e9szeti iskola professzor\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki, ahol Harry Graf Kessler \u00e9s Henry van de Velde k\u00f6r\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rdhoz tartozott, \u00e9s az \u201e\u00faj weimari\u201d mozgalom fontos k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Tan\u00edtv\u00e1nyai k\u00f6z\u00e9 tartozott Hans Arp \u00e9s Ivo Hauptmann. Szoros bar\u00e1ts\u00e1g f\u0171zte Gerhart Hauptmannhoz, akivel 1907-ben G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gba utazott. Van de Veld\u00e9vel sz\u00e1mos \u00e9p\u00edt\u00e9si projektben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy\u00fctt.\n\nHofmann 1916-ban a drezdai M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia monument\u00e1lis fest\u00e9szet\u00e9nek professzora lett. Ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 fontos munk\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozik a lipcsei N\u00e9met K\u00f6nyvt\u00e1r olvas\u00f3term\u00e9nek terve (1919). Irodalmi m\u0171veket is illusztr\u00e1lt, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Leopold Ziegler Od\u00fcsszeia-ford\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s Gerhart Hauptmann Hirtenliedj\u00e9t.\n\nAz 1920-as \u00e9s 1930-as \u00e9vekben Hofmann kiss\u00e9 visszavonult a nyilv\u00e1noss\u00e1gt\u00f3l. N\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9t 1937-ben \u201edegener\u00e1lt m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt\u201d kik\u00f6z\u00f6s\u00edtett\u00e9k, de m\u00e1sokat tov\u00e1bbra is ki\u00e1ll\u00edtottak. 1941-ben megkapta a Goethe-\u00e9rmet a m\u0171v\u00e9szet\u00e9rt \u00e9s a tudom\u00e1ny\u00e9rt. Hofmann 1945-ben halt meg Pillnitzben, \u00e9s a drezdai Hosterwitzben tal\u00e1lhat\u00f3 Maria am Wasser temet\u0151ben temett\u00e9k el.\n\nLudwig von Hofmann tagja volt a N\u00e9met K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek. Rajong\u00f3i \u00e9s gy\u0171jt\u0151i k\u00f6z\u00f6tt volt Erzs\u00e9bet osztr\u00e1k-magyar cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9, August Freiherr von der Heydt mec\u00e9n\u00e1s, Rudolf Mosse kiad\u00f3, valamint Heinrich W\u00f6lfflin \u00e9s Wilhelm von Bode m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek. Rainer Maria Rilke 1898-ban Hofmann rajzai \u00e1ltal inspir\u00e1lva Hofmannnak aj\u00e1nlotta a \u201eDie Bilder entlang\u201d c\u00edm\u0171 versciklus\u00e1t. Thomas Mann is nagyra \u00e9rt\u00e9kelte Hofmann munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, \u00e9s ihletet mer\u00edtett bel\u0151le \u201eA var\u00e1zshegy\u201d c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9hez. Hofmann \u201eA forr\u00e1s\u201d c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye Mann hal\u00e1l\u00e1ig Mann dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1ban f\u00fcgg\u00f6tt. Hugo von Hofmannsthal \u00edrt el\u0151sz\u00f3t Hofmann \u201eT\u00e4nze\u201d c\u00edm\u0171 grafikai t\u00e1rc\u00e1j\u00e1hoz (1905).","link":"https:\/\/collection.galerie-gerdes.com\/hu\/c\/muveszek\/ludwig-von-hofmann-hu\/","name":"Ludwig von Hofmann","slug":"ludwig-von-hofmann-hu","taxonomy":"product_cat","parent":1861,"meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/collection.galerie-gerdes.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat\/7527","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/collection.galerie-gerdes.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat"}],"about":[{"href":"https:\/\/collection.galerie-gerdes.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/taxonomies\/product_cat"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/collection.galerie-gerdes.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat\/1861"}],"wp:post_type":[{"href":"https:\/\/collection.galerie-gerdes.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/product?product_cat=7527"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}